A tudósok régóta tudják, hogy a bélrendszerben élő mikrobák hatással vannak az egészségére. Több tanulmány is vizsgálja, hogy a probiotikumok használata a bélmikrobióma megváltoztatására csökkentheti-e a mentális betegségek tüneteit.
Míg a legtöbb ember probiotikumokat szedhet bélrendszerük egészségének javítása céljából és potenciálisan csökkentheti a gyomor-bélrendszeri betegségek, például az IBS kockázatát, egyre többen vizsgálják, hogy a probiotikumok segíthetnek-e mentális egészségükben a bélrendszeren kívül.
A probiotikumok népszerűségének növekedése
A probiotikumok népszerűsége az elmúlt években megnőtt azoknak a tanulmányoknak köszönhetően, amelyek bizonyítékot találtak arra vonatkozóan, hogy a bélben lévő „jó” baktériumok számos betegséghez, például 2-es típusú cukorbetegséghez, elhízáshoz és vastagbélrákhoz köthetők.
A probiotikumok tabletta és por formájában történő szedése javítja az egészséget azáltal, hogy megváltoztatja a bél mikrobiómát, valamint a baktériumok, élesztőgombák és gombák felhalmozódását a gyomor-bélrendszerben.
A terület azonban viszonylag új, és a kutatók még mindig próbálják megérteni a probiotikumok és a természetben előforduló baktériumok összetett kölcsönhatását.
Az egyik összefüggés, amelyet megpróbálnak megérteni, az, hogy a bél hogyan hat az agyra és a mentális betegségekre.
A bél és az agy közötti kapcsolat
Úgy tűnhet, hogy a bél az utolsó hely a mentális betegségek kezelésére, de a szakértők szerint a mikrobiom megértése segíthet megtalálni azokat a problémákat, mint például a gyulladás, amelyek káros hatással lehetnek az agyra.
"Ez egy kirobbanó kutatási terület" - mondta Nicole Beurkens, a michigani Caledonia állambeli okleveles pszichológus és okleveles táplálkozási specialista. "Az eddig végzett kutatás valóban sok összefüggést mutat a bélrendszer egészsége, a bélmikrobióma és a mentális egészségügyi tünetek között."
Ez nemcsak a szorongásra igaz, hanem más mentális betegségekre is, mint például a depresszió, a bipoláris zavar és a skizofrénia. A kutatók azt is vizsgálják, hogy a probiotikumok segíthetnek-e enyhíteni az autizmus tüneteit.
Az agy támogatására használt probiotikumoknak még saját nevük is van: pszichobiotikumok.
Dr. Asim Shah, a Baylor College of Medicine Menninger Pszichiátriai és Magatartástudományi Tanszékének professzora és ügyvezető alelnöke azt mondta: „Sok remény van arra, hogy a probiotikumokat a szorongás vagy a depresszió kezelésére tudjuk majd használni. talán még első vonalbeli kezelésként is.” Shah azt mondta, hogy egy ideje tudjuk, hogy a bélmikrobák fontos szerepet játszanak egészségünk megőrzésében, többek között megvédenek minket a kórokozóktól, vitaminokat termelnek a bélrendszerünkben, és segítenek megemészteni az ételeinket.
De az elmúlt években a kutatók figyelmüket a mikrobiális bél-agy kapcsolatra fordították.
A belekben lévő baktériumok számos vegyi anyagot termelnek, beleértve a neurotranszmittereket, például a szerotonint, a melatonint és az acetilkolint. Ezek közvetlenül befolyásolhatják az agyműködést és a mentális egészséget, és segíthetnek megmagyarázni a probiotikumok előnyeit.
Egy tavaly a Gastroenterology folyóiratban megjelent kis tanulmány (1) kimutatta, hogy az enyhe-közepes szorongásban vagy depresszióban szenvedők 64 százalékánál, akik hat héten át napi probiotikumot szedtek, kevesebb depressziós tünet jelentkezett ezalatt az idő alatt. Az inaktív placebót szedők mindössze 32 százaléka javult.
A funkcionális MRI-vel végzett agyi leképezés azt is kimutatta, hogy a probiotikumot szedőknél az agy azon területein változások voltak, amelyek befolyásolják a hangulatot. A kutatók szerint ez arra utal, hogy a „probiotikumnak antidepresszáns tulajdonságai vannak”.
A probiotikumok más hangulati rendellenességek esetén is segíthetnek. Egy másik, az év elején közzétett előzetes tanulmány (2) azt mutatja, hogy a napi probiotikumok – rendszeres gyógyszeres kezelés mellett – csökkenthetik a mániás rohamokat a bipoláris zavarban szenvedőknél.
A belek egészsége és az autizmus spektrum zavar
Ruth Ann Luna, a Baylor College of Medicine patológiai és immunológiai adjunktusa azt mondta: „Óriási lehetőség rejlik a mikrobiális úton közvetített terápiákban az autizmus, különösen a gyomor-bélrendszeri tünetek, de sok más alapvető tünet kezelésében is.” Kollégáival jelenleg egy több száz autista gyermek bevonásával készült tanulmány adatait elemzik.
A tanulmány egyik célja annak megállapítása, hogy lehetséges-e a mikrobiom, a metabolom és az étrend összekapcsolása az autizmus spektrum zavar viselkedésével vagy egyéb tüneteivel. Ez a fajta bélprofil-alkotás segíthet az orvosoknak eldönteni, hogy mely autista betegek részesülnek a probiotikumok vagy más, a mikrobiomot célzó kezelések előnyeiben.
Más autizmus-vizsgálatok a mikrobiom alapú kezelések megtalálására összpontosítanak. A folyamatban lévő OneTrusted Source azt vizsgálja (3), hogy a gyermekek hat hónapig tartó probiotikuma javítja-e az autizmus tüneteit.
Az autoimmun neurológia kezdete
Néhány autizmussal foglalkozó tanulmány (4) az antibiotikumok autizmus tüneteire gyakorolt hatását vizsgálta, amit a skizofréniával is kipróbáltak. Elméletileg az antibiotikumok olyan hatással lehetnek a bélbaktériumokra, amelyek csökkenthetik a mentális betegségek tüneteit.
Egy orvos 2007-ben (5) arról számolt be, hogy két skizofréniás beteg tünetei javultak, miközben a minociklin nevű antibiotikumot szedték.
További kutatásokra van szükség ahhoz, hogy pontosan megértsük a probiotikumok és a mentális egészség közötti kapcsolatot. Azonban a jelenlegi bizonyítékok azt mutatják, hogy a probiotikumok szerepet játszhatnak a mentális egészség javításában, és a probiotikumok szedése egy biztonságos és egyszerű módszer lehet a szorongás, a depresszió és más mentális egészségügyi problémák kezelésére. Azonban fontos megjegyezni, hogy a probiotikumok nem helyettesítik a szakember által javasolt kezelést, és előzetes konzultáció szükséges a szedésük előtt.
Forrás:
(1)Probiotic Bifidobacterium longum NCC3001 Reduces Depression Scores and Alters Brain Activity: A Pilot Study in Patients With Irritable Bowel Syndrome
(2)Adjunctive probiotic microorganisms to prevent rehospitalization in patients with acute mania: A randomized controlled trial
(3)Gut to brain interaction in Autism Spectrum Disorders: a randomized controlled trial on the role of probiotics on clinical, biochemical and neurophysiological parameters
(4)Short-Term Benefit From Oral Vancomycin Treatment of Regressive-Onset Autism
(5)Possible antipsychotic effects of minocycline in patients with schizophrenia
