A melatonin, mint az alvást segítő étrend-kiegészítő egyre népszerűbb. A melatonin egy, a természetben előforduló hormon, ami megtalálható az emberekben, állatokban és egyes növényekben. Az emberben a melatonin a kicsi, borsó nagyságú mirigyben, az agyban található úgynevezett tobozmirigyben termelődő hormon, mely többek között az elalvást és az ébredést szabályozza. Szabályozza a szervezet 24 órás ritmusát (cirkadián ritmus), a sejt-anyagcserét és ellenőrzi más egyéb hormonok kiválasztását.
A melatonin termelődése spontán indul be nagyjából akkor, amikor lemegy a Nap, vagyis mikor a környezetünk egyre sötétebb lesz, majd reggelre a melatonin koncentrációja újra lecsökken.
A legtöbb ember teste elegendő melatonint termel az alváshoz. Van azonban néhány lépés, amellyel a lehető legtöbbet hozhatja ki a természetes melatonin termelésből.
A melatonin szint kb. két órával lefekvés előtt emelkedik. Hozzon létre optimális feltételeket a munkájának elvégzéséhez oly módon, hogy a lámpák fényét lefekvés előtt alacsonyan tartja. Hagyja abba a számítógép, okostelefon vagy táblagép használatát, ugyanis ezen eszközök kék és zöld fénye semlegesítheti a melatonin hatásait. Ha televíziót néz, akkor ügyeljen arra, hogy legalább hat méterre legyen a képernyőtől. Kapcsolja ki az erős fényű lámpákat is.
A mesterséges fény elterjedése miatt a biológiai és a társadalmi idő nincs teljesen szinkronban, hiszen gyakran sötétedés után is aktívak vagyunk, szórakozni, sportolni járunk, sőt az is előfordulhat, hogy a késő esti órákban is dolgozunk vagy tanulunk.
A külső hatások befolyásolják a belső óránkat akkor is, ha éjszakai vagy váltott műszakban dolgozunk, vagy ha távoli országba utazunk (ahol a megszokottól eltérő időzóna van érvényben). A melatonin segíthet ha szeretné legyőzni a jetlag-et.
A melatonin jótékony hatásai
Az elmúlt évek során számos olyan, alvászavarral kapcsolatos klinikai és kutatási terület vált ismertté, amelyek megértésében a melatoninhiány központi szerepet játszhat. Az alábbiakban ismertetünk néhány ilyen, klinikailag is ígéretesnek bizonyuló területet.
A legutóbbi évek klinikai kutatásai megalapozott eredményekkel jócskán kiterjesztették a problémakör hatósugarát, rámutatva, hogy számos neurális fejlődési rendellenesség, illetve elsődleges vagy másodlagos alvászavar mögött melatonin-deficiencia vagy diszreguláció vélelmezhető. Ezeknek a zavaroknak és tüneteknek a kezelésében a melatonin kiemelkedő jelentőséggel bír.
Így például számos kísérlet bebizonyította, hogy a melatoninnak antioxidáns, immunstimuláns, illetve az említettekkel összefüggésben tumornövekedést gátló hatása is van.
Az időskori alvászavar/álmatlanság gyakran jól kezelhető melatoninnal.
A nem megfelelő melatonintermelődés vagy a melatoninhiány (illetve az ezzel összefüggő alvászavar) több neurológiai vagy fejlődési rendellenességben is megfigyelhető, például az autizmus spektrumzavar vagy a figyelemhiányos hiperaktivitás (ADHD) esetében.
Melatonin deficienciát vagy zavart figyeltek meg továbbá az Angelman-szindrómában, Williams-szindrómában is.
Ezen kívül bizonyos embercsoportoknál, mint például a vakok vagy váltott műszakban dolgozók, hiányos a váltakozó fény bevitel az agyban, és ennek következtében a "biológiai óra" összezavarodik. Ezt a problémát hatékonyan lehet kezelni a melatonin pótlásával.
Az alvászavarok, azon belül is a REM magatartászavarban a melatonin pozitív hatását egyre több vizsgálat igazolja. A REM magatartászavar a vázizomzat REM alvás közbeni atóniájának elégtelenségéből fakadó, degeneratív, központi idegrendszeri eredetű kórkép, amelynek tünetei a viharos mozgássorozatok kivitelezése REM alvás közben, illetve az ehhez kapcsolódó intenzív, zavaró álomélmények.
A neurodegeneratív megbetegedésekkel összefüggő alvászavarokban is egyre gyakrabban alkalmazzák sikerrel a melatonin-kezelést. Egy vizsgálat következtetései szerint a melatonin javítja az alvásminőséget Alzheimer-kórban és Parkinson-kórban szenvedők körében.
Egyes vizsgálatok szerint a melatonin felnőttek esetében hozzájárulhat a fogyáshoz és a gyulladások megszüntetéséhez is
Mellékhatások, ellenjavallatok
A melatonin hormonnak hosszabb távon sincsenek mellékhatásai, és nem kell tartani attól sem, hogy tolerancia alakul ki, illetve hogy túladagolás fordul elő, ezért a melatonin nagyszerűen alkalmazható a fenti problémák alvászavarainak kezelésében.
Az étrend-kiegészítő alkalmazásának abbahagyása nem jár elvonási tünetekkel és az úgynevezett rebound hatás sem jelentkezik (ez azt jelenti, hogy a gyógyszer abbahagyása után az alvászavar még erőteljesebben tér vissza).
Ne használjon melatonint, ha terhes vagy szoptat, ha autoimmun rendellenessége van, illetve ha görcsroham vagy depresszió problémája áll fent Önnél. Ha cukorbetegsége vagy magas vérnyomása van, konzultájon az orvosával. A melatonin-kiegészítők emelhetik a vércukor és a vérnyomás szintjét azokban az emberekben, akik bizonyos hipertóniás gyógyszereket szednek.
Még rengeteg kutatás kell ahhoz, hogy a pontos hatásairól teljes képet kapjunk. Addig pedig mindenképpen konzultáljunk a háziorvosunkkal, mielőtt szedni kezdenénk a melatonin készítményeket a jobb alvás reményében.
Forrás:
https://www.hopkinsmedicine.org/health/wellness-and-prevention/melatonin-for-sleep-does-it-work
https://semmelweis.hu/psychophysiology/2017/11/23/a-melatonin-es-az-alvas-a-napszakos-ritmusok-rendezesetol-a-pihenteto-almokig/
