Nehéz megmondani, mikor hallunk többet a D-vitaminról. Vagy nyáron a napsütéssel kapcsolatban, vagy télen a napsütés hiánya miatt. De mégis milyen fontos az a vitamin, ha ennyit hallunk róla és mi a szerepe?
Vannak olyan időszakok az évben, amikor nem lehet elmenekülni az ezen vitaminnal kapcsolatos információtöredékek elől. Süt a nap? Irány a szabadba, hisz D-vitamint kell “gyűjtenünk” — halljuk. Szürke téli hónapok? Ne feledkezzen meg a vitamin pótlásról! Öntsünk tiszta vizet a pohárba, és derüljön ki végre, kinek, mikor, és mennyi D-vitaminra van szüksége.
Ki vagy te, D-vitamin?
A D-vitamin olyan mikronutriens, ami egyfajta hormonnak is tekinthető, hiszen a szervezet magától képes az előállítására. A bőr alatt tárolt, ultraibolya sugarak, pontosabban az UV B sugárzás hatására átalakuló elővitaminokból keletkezik, amit a vérkeringés szállít a májon keresztül a vesékbe. A vér kalcium szintjének befolyásolásával pozitív hatása van a csontszövetekbe beépülő kalciumra, ezért a D-vitamin az egészséges fogak és csontok vitaminjaként ismerjük.
Kétfajta D-vitamint különböztetünk meg. A D3 vitamin-t, ami a napfény hatására keletkezik a szervezetben, illetve a D2 vitamin-t, amit táplálék formájában juttatunk a szervezetünkbe (jellemzően olyan kicsi mennyiségben, hogy még a vitaminhiányos állapot sem kerülhető el vele) majd ott alakul át D3-má. Mivel a szervezet D-vitamin készlete 2-3 hónap alatt teljesen ki tud ürülni, hazánk éghajlati adottságainak köszönhetően a tél végére ennek a szintje már nagyon alacsony. Cserébe amint előbújnak az első nyári napsugarak (a kora tavaszi és a késő őszi gyenge napsugarak nem indítják be ezt a folyamatot), a bőrünket érő napfény hatására szervezetünk vitaminkészlete feltöltődésnek indul.
A D-vitamin pozitív hatásai
Ahhoz, hogy a csontok a bélből felszívódó kalciumhoz hozzájussanak, D-vitamin szükséges. Ezzel együtt ez a legismertebb pozitív hatása, a kalciumháztartás szabályozása, ezzel elősegítve a csontok épségének megőrzését. Bizonyítottan erősíti az immunrendszert, kifejezetten az autoimmun és gyulladásos megbetegedések kialakulásával szemben hatásos. Javítja a transzplantáción átesett szervek túlélési esélyeit. Vizsgálatok igazolták, hogy a D-vitamin gátolja a daganatos sejtek szaporodását, így tumorok kialakulásának megelőzésében is hatásos segítség lehet.
A fogak szuvasodásra való hajlama szintén összefüggésbe hozható a szervezet D-vitamin szintjével. Fogínysorvadással rendelkezők esetében a D-vitamin megállíthatja a fogágybetegség mellett kialakuló csontvesztést.
A napi D-vitamin mennyiség növelésével hatékonyan gyógyítható a pikkelysömör is. Márcsak a betegség megjelenése is jele az alacsony D-vitamin szintnek.
Milyen betegségeket okoz a D-vitamin hiány?
Szervezetünk egyik legősibb vegyületéről van szó, így biztonsággal állítható, hogy valamennyi szervünknek szüksége van rá a megfelelő működéshez. A D-vitamin hiány leginkább az újszülötteknél kritikus. Ha a kicsi szervezete napfény hiányában nem jut kellő mennyiséghez, csontjai törékenyek lehetnek, görbén fejlődhetnek (angol-kór). Ahogy gyenge alapra sem lehet építkezni (legalábbis nem érdemes) így alulfejlett csontok mellett az ízületek helyzete sem egyszerű, valamint az izmok működése is alulmarad.
Hiánya megannyi betegség kockázatát növelheti. Összefüggésbe hozható az 1-es típusú diabetes kialakulásával, csakúgy, mint az érelmeszesedéssel vagy a vérnyomás problémákkal.
Fontos tudnunk, hogy az alacsony D-vitamin szint szinte minden betegséggel szemben sebezhetőbbé tesz minket. Különös tekintettel a daganatos betegségekre és a keringéssel kapcsolatos betegségekre. A D-vitamin hiánya felnőtteknél fokozhatja a kettes típusú cukorbetegség kialakulását, valamint felmérések szerint a vitaminhiányos szervezetnek nagyobb esélye van a depresszió, figyelemzavar, vagy a koncentrálóképesség gyengülésének kialakulására.
Így juthatsz elegendő D-vitaminhoz
A napi szükséglet felnőttek esetén 1500-2000 NE (nemzetközi egység), míg gyerekeknél 400-1000 NE az ajánlott mennyisége.
Az élelmiszerek közül a legtöbb D-vitamin a halmáj olajokban található. Utána következnek az olyan állati eredetű tejtermékek mint a sajt, tojássárgája, margarinok, tejszín vagy kefir. Vegetáriánusok vagy vegánok a 100%-os narancsléhez valamint a csiperke gombához fordulhatnak segítségért. Kijelenthető azonban, hogy csupán étkezéssel a szervezetünk számára szükséges mennyiséget nem tudjuk fedezni. Még az ideális étrenddel is csak a szükséges mennyiség 10-20%-a juttatható a szervezetbe.
Honnan akkor a maradék 80-90%? A napfény hatására a bőrben termelődik. Minden nap 10-30 perc napozást megoldani lehetetlennek tűnik, pedig ezek alapján úgy néz ki, hogy ez egy kielégítő vitamin ellátottság alap feltétele.
Túl lehet adagolni a D-vitamint?
Felnőtteknél nem. Legalábbis természetes forrásokból rendkívül valószínűtlen. Hosszú ideig tartó mesterséges bevitel esetén fennállhat a túladagolás veszélye. Ilyenkor a tünetek lehetnek fejfájás, viszketés, hasmenés, idegesség és a csontok gyengülése, ami különösen annak fényében érdekes, hogy általában ez a mesterséges D-vitamin adagolásának fő oka. A túladagolás megszüntetésével a tünetek enyhülnek majd megszűnnek.
Csecsemőknél már egészen más a helyzet. Ha felmerül a D-vitamin hiány gyanúja, a megoldás lehet a csepp formában való vitaminpótlás. A gond akkor van, ha emellett tápszeren nevelkedik a csöppség és (gyakran a szülők tudta nélkül) a tápszerben lévő D-vitamint is kapja. Így már könnyen fennálhat a túladagolás veszélye.
